Pécsi Kulturális Központ

Kezdési időpont:

2016-03-18 19:00

Kategória:

Javasolt életkor:

Szervező részegység:

Leírás:

Nicolas Roeg: A földre pottyant férfi (1976)

--- BELÉPŐ ---

Gyere el, nézd meg velünk a filmet és támogass minket a 300 Ft-os belépőjegy árával! :)

--- AJÁNLÓ ---
Nicolas Roeg, a különc, brit rendezőzseni már nem volt pályakezdő, amikor kerek 40 évvel ezelőtt bemutatta rendhagyó sci-fijét, A földre pottyant férfit. A Mick Jaggeres Performance, az egyik első ausztrál filmsiker, a Walkabout és a zseniális Ne nézz vissza ekkorra már jókora hívnevet vívtak ki a rendezőnek, ráadásul az Arábiai Lawrence-ben és a Fahrenheit 451-ben is operatőr volt. Ez a film nem is miatta igazán különleges. A remek sci-fi apropóját a jubileum mellett inkább a főszereplő személye adja: a nemrég (a rajongók számára) tragikus hirtelenséggel elhunyt David Bowie filmszínészi debütjét (eltekintve 1-2 kisebb statisztaszereptől) egyből Saturn-díjjal jutalmazták.
Az akkoriban súlyos kokainmámorban úszó Bowie olyan hihetetlen természetességgel alakítja a mind intellektusban, mind tudományos jártasságban magasan az emberiség fölött álló, különc földönkívülit, mintha direkt rá írták volna a szerepet. Tőle működik igazán ez a vékony jégen egyensúlyozó karakter, pedig a sztori banális. A címszereplő a Föld bolygóról kívánja pótolni haldokló szülőbolygója fogytán lévő vízkészletét, azonban itt ragad, hogy a milliárdnyi –csak külsőleg- hozzá hasonlóval tapasztalja meg az emberlét minden gyönyörűségét és kínját: a haragot, bírvágyat, irigységet és a… szerelmet. 
Külön kiemelném a keserű iróniát, amivel a film a jövőnket illetően fogalmazza meg társadalommal kapcsolatos aggályait. A címszereplő Thomas Jerome Newton legnagyobb teljesítménye a homo sapiens szolgálatában nem a világbéke vagy a bolygó élelmezésének megreformálása, hanem a kommunikáció forradalmasítása. Keserű mosollyal jegyzem meg: az elmúlt 40 év a filmet igazolja.
Ha cselekményét tekintve nem is, narratíváját és vizuális stílusát illetően megkerülhetetlen hivatkozási alapnak tartják Roeg korai remekművét. A linearitást kerülő, mozaikszerűen építkező elbeszélésmódja és klipszerű, a következő évtizedeket előrejelző zenehasználata számos rendezőt ihletett Guy Ritchie-től Danny Boyle-ig. Kötelező film, nem illethetem kevesebbel.

(Szalóki László)