II. Találkozó és Workshop
„Szerkezet és Környzet”

2008. június 14-17.

ARCHÍVUM

EREDETI HONLAP

FOTÓALBUM

HANGTÁR

Az oldal fejlesztés alatt áll...

---

2008. JÚNIUS 14., SZOMBAT
Délelőtti szekció

---

A délelőtti szekció teljes hanganyaga: .mp3
méret: 137 MB

10.30 Ünnepélyes megnyitó: Niedermüller Péter, kulturális antropológus

10.40 - 13.00 Interakciók és határátlépések, I. - Bauhäuslerek Pécsett, Európában és a nagyvilágban (Elnök: Várkonyi György, főmuzeológus)

10.40-11.00: Várkonyi György (Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága, főmuzeológus) bevezető előadása

11.00-11.20: Bakos Katalin (Magyar Nemzeti Galéria, főmuzeológus): A Bauhaus üzenete. Konstruktivizmus és funkcionalizmus a magyar tervezőgrafikában

A weimari új típusú művészeti és tervező iskoláról szóló első hírek már a hivatalos Magyar Iparművészetben megjelentek, ezeket követték a Magyar Írásban és a MA folyóiratban megjelent nyilatkozatok, írások, grafikák, melyek az expresszionista fázisból a konstruktivista szakaszba való átlépést mutatták. A Bauhaus dessaui korszakában kibontakozó funkcionalista designt és építészetet érett formájában ismertette a Tér és Forma, az Új Szín, az azonos szellemű tervezőgrafikának fontos fóruma lett az Új Föld, a Magyar Grafika és a Reklámélet. Fontos közvetítő szerepet játszott a Bauhaus eszméinek megismertetésében Molnár Farkas, Kassák Lajos pedig a nemzetközi konstruktivizmus hozadékának a reklámgrafikában való hasznosításával segítette elő ezek széleskörű befogadását Magyarországon. 1930-ban a Magyar Könyv- és Reklámművészek bemutatkozó kiállításán Molnár Farkason kívül részt vett vett Moholy-Nagy László, aki a Bauhaus tipográfiát és grafikai arculatot alapvetően átformálta a húszas évek elején és Bortnyik Sándor, aki weimari tartózkodása alatt a Bauhaus tanárai és diákjai körében szerzett tapasztalatait ültette át 1925-től tervezői gyakorlatába és Műhely nevű magániskolájának oktatási programjába 1928-tól. Az 1930-as kiállítás nemcsak a magyar bauhausosok bemutatkozását tette lehetővé, hanem már széleskörű hatásukat is tanúsította.

11.20-11.40: Ernyey Gyula (egyetemi tanár, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem)
A geometria szerepe a Bauhaus tárgytervezési programjában (Breuer Marcell munkásságán keresztül)

A geometria szerepe az ókori civilizációktól napjainkig végigkövethető a tárgyalkotásban, olyannyira, hogy egyesek szerint a geometrikus és organikus irányzatok változásai jellemzik történetét. A huszadik század elején különösen fontossá, a ráció, a rend szimbólumává vált, különösképpen az avantgárd racionalista mozgalmaiban. Az első világháború után új világ építésére vállalkozó németországi Bauhausban az orosz konstruktivizmus és - főként - a holland neoplaszticizmus hatására tisztultak le a sokirányú kísérletek és nyertek a tárgyak erőteljes geometrikus formavilágot. A De Stijl meghatározó alkotói: Theo van Doesburg nézetei és Gerrit Thomas Rietveld bútorai közvetlenül is hatottak az első eredményekre, így a pécsi születésű Breuer Marcell tárgyterveire. Hasonló szellemiséggel találkozunk a korai időszak másik magyar hallgatójánál: Pap Gyula fémmunkáinál. A szigorú geometria ugyan oldódott az évtized közepétől a korszak változásaival együtt, de a tiszta formák alkalmazása végigkísérte Breuer egész munkásságát.

11.40-12.00: Darvas György (MTA Kutatásszervezési Intézet, tudományos főmunkatárs; Symmetrion, igazgató): Bauhaus - Harmónia - Geometria - Szimmetria

Előadásomban érintem: a Bauhaus magyarországi hatását, elsősorban kevéssé ismert forrásokra támaszkodva, összehasonlítva a Bauhaus gondolat és építészet más külföldi kisugárzásaival; a Bauhaus, mint interdiszciplináris eszmerendszer megjelenését, és beágyazódását a kor kultúrájába; a Bauhaus és az oktatás viszonyát, ezen belül a komplex interdiszciplináris képzést, annak forrásaival és utóhatásaival, különösen szűkebb szakterületem, a szimmetrológia, nézőpontjából. Utóbbiak pontosabban a következőket jelentik: a Bauhaus vezette be a művészeti oktatásba a technika-tudomány-esztétika, a különböző diszciplínák integrált oktatását, valamint a szimmetriát mint rendező elvet (ez persze leginkább a Max Bill vezette utódiskolában teljesedett ki). Szükségük volt néhány olyan alapelvre, amelyek a korábban elkülönült diszciplínákat (a szó klasszikus értelmében, mint oktatott tantárgyakat) összekötötték. Az egyik leghatékonyabbnak ezek közül a szimmetria bizonyult (azáltal, hogy a legtöbb területen hatott). Érdemes megnézni, hogyan teljesedett ki a szimmetriaelvek szerepe később az utódiskolákban: Bill (Ulm), Moholy-Nagy (Chicago), Breuer (Harvard), Kepes (bár ő nem volt bauhausos, de az elveiket követte - a konkurens MIT-n). Az említettek tanítványaira épült a Nemzetközi Szimmetria Egyesület (ISA, http://symmetry.hu) szimmetria mozgalmunk, ma pedig már a tanítványok tanítványaira, akik büszkén vállalják kiknek az unoka-tanítványinak vallják magukat.

12.00-12.20: Bajkay Éva (Magyar Nemzeti Galéria, főtanácsos): Hogyan menekült meg a Bauhaus est a bukástól?

Az előadás a jénai színházban 85 évvel ezelőtt meghirdetett Bauhaus színpadi produkcióról szól. Arról, hogy az utópikus elképzelések és technikai hiányosságok miatt a meghirdetett programok közül elmaradt Oskar Schlemmer Figurális kabinetjének és a Pécsről származó Breuer Marcel ABC-Hippodromjának előadása. Egy reflektoros fényjáték és egy mechanikus balett színrevitelének történetéből megtudjuk, hogy lett a bukásból siker. Mit jelentett akkor a tudomány, a technika és művészet összekapcsolása? Az álcázott emberi mozgás hogyan pótolta a mechanikus szerkezetet, hogyan terveztek egy absztrakt képből három dimenziós, mozgó, mechanikus színpadi revüt? Az estet a Pécsről a Bauhausba ment Weininger Andor „mechanikus" konferansza vitte igazán sikerre. E színházi produkciók első manifesztációi voltak annak a fordulatnak, mely 1923-ban a weimari főiskolában végbe ment, és az individuális, kézműves kezdetektől a gépi, ipari formatervezés felé mutatott. Máig kevéssé hangsúlyozott tény, hogy technika és a művészet új egységét hirdető törekvések előkészítéséhez milyen nagy mértékben járultak hozzá a pécsi bauhäuslerek.

12.20-12.40: Békés Rozi (Absztrakt Színház, művészeti vezető. Grafikusművész, látványtervező) prezentációja az Absztrakt Színház „Színpadi játék a Bauhaus jegyében" című, aznap esti előadását előkészítő kutatásokról, az előadás létrejöttéről

12.40-13.00: Vita

---

2008. JÚNIUS 14., SZOMBAT
Délutáni szekció

---

A délutáni szekció teljes hanganyaga: .mp3 1, 2
méret: 132 MB, 85 MB

14.30 - 18.00 Művészet-Tudomány-Innováció

(Elnök: Csáji Attila, a Nemzetközi Kepes Társaság elnöke)

14.30-14.50: Ilona Keserü Ilona (festőművész, Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar, DLA témavezető) szekciónyitó előadása: Gubanc

Rövid előadást tartanék egy mozgásformáról és téralakzatról, ez a GUBANC, amely kezdetektől máig erősen jelen van munkásságomban, mint: automatikus firka síkon, tollal, grafittal, egyéb rajzeszközökkel; intellektuális ellenőrzés nélkül, ecsettel, vagy tubusból folyamatosan adagolt, indulatból megvalósított festmény - felület - szerkezet; reliefszerűen, pl. síkon rögzített madzag-, hurokrendszerrel vagy festett vászoncsíkok, esetleg hajlított festett fémlemez szervezésével létrehozott téralakítás. Mindez modellje egy sajátos időbeli mozgásnak, illetve életvitelnek, mint gondolkodás- és cselekvésbeli meghatározottság.

14.50-15.10: Mengyán András (professzor, képzőművész, designer): Polifonikus vizuális tér

Előadásom egy rövid bevezetőt követően az általános emberi érzékelésből kiindulva egy problémamegoldó módszert mutat be. A probléma felvetésétől annak elvi (filozófia), stratégia kialakításán keresztül elvezet egyfajta vizuális gondolkodáshoz és vizuális válaszadáshoz amelyet vizuális példákkal szemléltetek. Probléma-felvetésemben három kérdésre keresem a választ: a. Hogyan lehetséges (ha egyáltalán lehetséges) megérteni az egyidejűleg észlelt környezet sokrétűségét, minőségi változásait és aspektusait? b. Vajon van e valamilyen lehetőség ennek az egyidejű észlelésnek a vizuális kifejezésére? c. Vajon elég-e a háromdimenziós alapállásunk ennek megértéséhez? Bevezető / Vizuális érzékelés / Terminológiák értelmezése / Polifonikus Vizuális Tér / Dia és mozgókép bemutató

15.10-15.30: Csáji Attila (képzőművész, a Nemzetközi Kepes Társaság elnöke): Fényszobrok, fénykörnyezetek lézerrel

A 70-es évek második felétől foglalkozom Dr. Kroó Norbert fizikus támogatásával a lézer képi lehetőségeinek a kutatásával, a Központi Fizikai Kutató Intézetben. Egy olyan képi transzformációs módszert dolgoztam ki - ez az úgynevezett szuperpozíciós módszer, - mely a lézer monokromatikusságára épül, s alapja egy flexibilis lencse- és prizmarendszer (nemzetközi szabadalom) valamint a „képlemez". Kutatásaim folyamán kiderült, hogy ez a módszer alkalmas egy különös látványhíd létrehozására: a matematikailag leképezhető térhálók és a szemünkkel segédeszközök nélkül érzékelhető világ formái között... Szerves és folyamatos képi változások a szemünk előtt teremtik meg az átmenetet. Ezeknek a képeknek nincs mélységélességük, így kitűnően alkalmazhatók téri vetítésre. Ezt a módszert gazdagítjuk a scanner-es rajzolás lehetőségeivel. Mivel ezeknek a rajzoknak sincs mélységélességük, hasonlóan a szuperpozíciós módszerhez felhasználhatóak téri vetítésre, fénykörnyezet létrehozására. Az érzékelésnek az az új tartománya, amely létrejön, nem pusztán új információkat jelent, hanem új érzéki élményeket és harmóniákat is.

15.30-15.50: Böszörményi István (szobrászművész, Pécsi Művészeti Szakközépiskola, tanár): Geometrikus szobrászat matematika nélkül

Előadásomban saját munkáimon keresztül szeretném bemutatni a különbséget a tárgykreálás kétféle indíttatása: a matematikai objektum térbeli megjelenítése és a szoborkészítés között, beavatva a hallgatóságot néhány sikertelen műtermi kísérletbe. Megvizsgáljuk a szimmetria sérüléseket egy- egy szobor készítése folyamán. A matematikai művelet megismételhető, mi történik, ha két szobrász ugyanarra az eredményre jut?

15.50-16.10 Tuuli Lähdesmäki (kutató, University of Jyväskylä, Department of Art and Culture Studies - Finnország): Geometrikus köztéri műalkotások és a reprezentáció kérdése

A konstruktivisták és a konkrét képzőművészeti mozgalom hívei a húszas évektől kezdve hangsúlyozzák a geometrikus formákat és arányokat, mint a művészi kifejezés és az esztétikai élmény alapját. A második világháború után az absztrakt ábrázolással együtt a geometrikus művészeti ideálok is általánosan elfogadottá váltak a nyugati országok köztéri szobrászatában. Az absztrakt, illetve a geometrikus formákra épülő szobrok emlékművekként, kommemoratív funkcióban is egyre gyakrabban jelentek meg. A valamely jeles eseményt vagy személyiséget felidéző emlékezeti funkció összekapcsolása a geometrikus művészetre épülő esztétikai ideálokkal a nyugati országokban számos vitát és konfliktust eredményezett az elmúlt évtizedekben. A reprezentáció kérdése különösen problematikussá vált a jeles személyeknek emléket állító szobrok esetében: az absztrakt műalkotásokat ugyanis többé-kevésbé azon személyiség szimbolikus ábrázolásaként szokták/szeretnék értelmezni, akinek az adott szobrot állították. Mindazonáltal a szimbolikus jelentés ideája ellentmond a konstruktivisták és a konkrét képzőművészeti mozgalom elveinek. Előadásomban bemutatok néhány finnországi példát a jelentős személyiségeknek állított geometrikus emlékművek köréből és bemutatom azt is, ahogy ezek közösségi befogadásában megoldódott a reprezentáció kérdése.

16.20-16.40 Vidovszky László (zeneszerző, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem): A technika zenéje és/vagy a zene technikája

A zene elvontsága és nehezen materializálható jelenléte miatt minden más művészetnél nagyobb igényt tart elméleti eszközökre. Ezek az eszközök szükségképpen technikai természetűek: a zenei gondolkozás technikái. A zenemű megszólaltatása ugyanakkor az emberi eszközhasználat egyik legszellemibb módja, ezeknek az eszközöknek a fejlődése, alakulása szoros kapcsolatban áll az emberi technika mindenkori állapotával. Az előadásban a kétféle technika közötti kapcsolatokat vizsgáljuk.

16.40-17.00 Fodor Pál (tanár, Pécsi Tudományegyetem, Művészeti Kar Mediális Művészete Intézete): Rendszerek mozgóképes alkotásokban

A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Média Műhelyében dolgozó fiatal alkotók egyik markánsan megjelenő kutatási területe a természettudományos eredmények képzőművészeti eszközökkel való vizsgálata, feldolgozása. A prezentáción a műhely alkotásaiból 5 mozgókép, zömében animáció kerül bemutatásra szöveges ismertető kíséretében. Ez a válogatás egy keresztmetszetet mutat azokból a problémakörökből, ami a vizualitás terén foglalkoztatja a hallgatóinkat.

17.00-17.20 Lénárt István (tanár, Eötvös Loránd Tudományegyetem): Kultúrák keresztútján - mi dolga a matematikaoktatásnak?

Konferenciánk programja újabb bizonyíték, hogy az együttélésre és együttműködésre ítélt nemzeti és regionális kultúrák világméretű összetalálkozásának korát éljük. Ezeknek a kultúráknak része a reáltudományok által képviselt gondolkozásmód és világszemlélet is. Mi keresnivalója lehet ebben a folyamatban a matematika-oktatásnak? Mennyiben segíthet a kultúrák közötti hidak, kapuk, jó szándékok kimunkálásában és fejlesztésében? Milyen módon és irányban kell változnia (mert a változás kényszere számomra vitathatatlan tény) ahhoz, hogy továbbra is méltó legyen a „közoktatási anyag" megtisztelő címére, a megalázó „elitképző segédtárgy" helyett? Erre a kérdésre próbálok egy lehetséges választ felvázolni, az összehasonlító módszer alkalmazásával a matematika különböző ágaiban.

17.20-18.00 Vita

21.00 Absztrakt Színház - Színpadi játék a Bauhaus jegyében

Művészeti vezető, díszlet és koncepció: Békés Rozi
Asszisztens: Erdély Dániel (P-AGE 2008)
Koreográfia, tánc: Góbi Rita és társulata
Zene: Weber Kristóf

Az előadás felidézése annak a játékos, kísérletező színpadi világnak, stílusnak, mely a húszas évek Bauhaus-ában jött létre. Az előadások, illetve azok tervei szoros kapcsolatban álltak a kor képzőművészetével, valamint más művészeti ágakkal. Mozgó festményeket, életre kelt kompozíciókat, mechanikus baletteket alkottak, a táncosok stilizált mozgásával kiegészítve. A hagyományos színpadi történést a geometrikus formák, a való világ absztrahált részletei, a fények és hangok játéka váltotta fel. Jelen előadás nem egy adott mű rekonstrukciója, hanem a Bauhaus hagyományait folytató színházi produkció, mely elemeiben, stílusában utal az ott tevékenykedő magyar művészek (Moholy-Nagy László, Weininger Andor, Breuer Marcel, Molnár Farkas, és mások) színházi törekvéseire. A fény, a formák, a mozgás és a hang szintézisén alapuló játékban fontos kompozíciós elemként jelenik meg a tipográfia is. A geometrikus formák, táncosok mozgását vetített animáció egészíti ki, mely a háttéren, valamint a színpadon mozgó elemeken jelenik meg. Mindezt, az előadáshoz komponált jazz, valamint zörej hangokat ötvöző zene kíséri. Az előadás végén szeretnénk a nézők bevonásával egy interaktív kompozíciós játékot létrehozni, melyhez a darabban szereplő elemeket használjuk fel.

---

2008. JÚNIUS 15., VASÁRNAP
Délelőtti szekció

---

A délelőtti szekció teljes hanganyaga: .mp3
méret: 186 MB

9.00-15.00 Interakciók és határátlépések, II. (Elnökök: Erdély Dániel képzőművész, designer, Reza Sarhangi matematikus)

9.00-10.00 „Irány Pécs!" P-AGE híd a Bridges-re - Bemutatkozik a Bridges Világkonferencia

A P-AGE a 2010-ben Pécsett megrendezendő Bridges - Mathematical Connections in Art, Music and Science Világkonferencia előkészítő eseménysorozata.

Bridges Organization: www.bridgesmathart.org

9.00-9.40: Reza Sarhangi (professzor, Towson University, Mathematics Department, a Bridges Organization elnöke - USA): A „Bridges" interdiszciplináris konferencia

A nemzetközi Bridges („Hidak"): Matematikai Összefüggések a Művészetben, a Zenében és a Tudományban Világkonferencia 1998 óta, évente kerül megrendezésre. A Bridges mindig is meggyőzően példázta, hogy az egymástól különálló, látszólag ellentétes megközelítési módokat követő diszciplínák - mint a matematika és a művészet - határai átléphetők. A Bridges konferencia során gyakorló matematikusok, tudósok, művészek, tanárok, zenészek, írók, számítógépes szakemberek, szobrászok, táncosok, iparművészek, modellezők és még számtalan más ember találkozik azért, hogy a kölcsönösség bátorító, eleven légkörében cseréljen egymással tapasztalatot. A szokásos konferencia-előadásokon kívül, a Bridges fontos eleme a képzőművészeti kiállítás, a zenei és színházi estek és azok a workshop-ok, amelyeket olyan gyakorlati szakemberek és művészek vezetnek, akik nem félnek átlépni művészet és tudomány határait. Mindazonáltal a Bridges Világkonferencia maradandó emléke az a szép kivitelű forráskiadvány, amely tartalmazza a találkozón elhangzott előadások szövegeit és a prezentációk képanyagát. Az előadásban bemutatásra kerül mindaz, ami a Bridges Világkonferenciát különlegessé teszi: azoknak a művészet és tudomány összefüggésében az oktatásban, tudományos vagy művészeti területen tevékenykedő, szoftverfejlesztéssel foglalkozó emberek sokasága, akik állandó résztvevői a Bridges-nek; valamint mindazok akik az alkotói, pedagógiai munkában felhasználható, a matematikát és egyéb diszciplínákkal összekapcsoló eszközöket fejlesztenek és bemutatják elképzeléseiket. Egészen az óvodás kortól (elemi geometriai formák, ismeretek oktatása) az egyetemi szintig (például bonyolult szerkezetek négy dimenziós testek vagy háromdimenziós terek bemutatására)... A konferenciának mindig vannak olyan résztvevői is akik interdiszciplináris szemléletű könyveket írtak, vagy írnak, oktatási csomagokat fejlesztenek ki, matematika és művészet kapcsolatainak tárgyában tanítanak. A Bridges Világkonferencián jelen van a képzőművészet, a zene, az oktatás és azok az üzleti vállalkozások, amelyek kapcsolódó tárgyú filmeket, animációkat és DVD-ket készítenek.

9.40-9.50 Kérdések Reza Sarhangi-hoz

10.00-15.00 Művészet és tudomány az iszlám ornamentikában, építészetben, csempeművességben és zenében - Bemutatkozik a „ScienTile Projekt"

10.00-10.20: Satu Kähkönen (kutató, University of Jyväskylä, Finnország) bevezető előadása: Kelet és Nyugat - az ornamens értelmezésének ellentétes módozatai?

A különféle ornamensek, díszítőelemek központi témákként voltak jelen a nyugat tizenkilencedik századi építészet és alkalmazott művészet diszkurzusában és gyakorlatában. Az új stílusok és kifejezési módok keresésében a távoli múltból vagy idegen kultúrákból származó elemek fontos szerepet játszottak. Például Owen Jones Az ornamens nyelvtana (Grammar of Ornament) című 1856-os munkájában arról értekezik, hogy az iszlám ornamens, különösen annak mór típusa illusztrálhat egyfajta ornamentikai nyelvtant a legteljesebben, már csak azért is, mivel minden ornamensnek szükségszerűen tartalmaznia önnön nyelvtanát. Mindezzel szemben a huszadik század folyamán az építészet és az ornamens közötti kapcsolat meglehetősen problematikussá vált. Habár az 1970-es évek végére megjelentek olyan kísérletek amelyek a díszítőelemeket ismét pozitív fényben tüntették fel. A huszonegyedik században pedig az ornamens visszatérése és újbóli térhódítása megint csak fontos témákká váltak. Előadásomban a díszítőelemek és a gyakorlat összefüggéseit elemző legutóbbi tanulmányok perspektívájából kísérlem meg bemutatni a keleti és a nyugati világ közötti kapcsolatot, ugyanakkor kimutatom az általuk megfogalmazott ornamens-értelmezések különbözőségét.

10.20-11.00: Jay Bonner (építész, design-tanácsadó, kutató - Bonner Design - Architectural Ornament - USA): A poligonális technika. A poligonális mátrixok használatának hagyománya az iszlám geometrikus mintázatok tervezésében

A muszlim mesterek már Kr. u. 1000 körül kifejlesztettek egy olyan egyedülálló eljárást, amellyel összetett geometrikus mintázatokat lehet létrehozni a poligonális csempe-mátrixokból. A módszer alapját azok a poligonális hálózatok és rácsok képezik, amelyek kijelölik a mintázat fő vonalait. A mintázat elkészültével a poligonális mátrix eltávolításra kerül. A módszer sikere az eljárás folyamatos fejlesztéséhez vezetett és egyre bonyolultabb poligonális csempézési technikák és geometrikus mintázatok jöhettek létre. Ráadásul mindeközben a művészek felfedezték azt is, hogy az egyes szögek és az egymásra helyezett mintázatok variálásával nem csak egyetlen fajta geometrikus mintázat vezethető le egy poligonális rácsból. Ennek köszönhetően jött létre az iszlám geometrikus mintázatok négy családja. Ez a felfedezés tette lehetővé az iszlám tervezési hagyományon belüli szüntelen változatosságot és kimeríthetetlen komplexitást: az ötfogású, a hétfogású és a kevert szimmetrájú mintázatokat. Számos ilyen mintázat már-már napjaink legkorszerűbb kétdimenziós síklefedési eljárásainak határát feszegeti. E technika fejlődésének megkoronázása azoknak a rendkívül összetett kétszintű mintázatoknak a létrejötte, amelyek az önhasonlóság modern definíciójának is megfelelnek. Mindezek a tervezési módszerek kínálják magukat a geometria újonnan felfedezett területei, a kvázi-kristályok aperiodicitásáról és a nem-euklidészi térkitöltésről szóló elméletek számára.

11.00-11.20: Jean-Marc Castera (multimédia-művész, designer, kutató - Franciaország): Legfrissebb tapasztalataim különböző mintázatok tervezéséről kortárs építészeti projektek számára

Nemrégiben olyan épületek homlokzatára kerülő látványtervek kivitelezéséért voltam felelős mint az Abu Dhabi-ban található Központi Piac új épülete vagy egy Oman-i épületegyüttes és a kínai a Shanghai Expo 2010 bizonyos épületei. A kihívás, hogy a hagyományos iszlám művészet modern interpretációit kellett elkészítenem, végül nagyon izgalmas lehetőséggé vált számomra arra, hogy nagy méretben kísérletezzek a saját elképzeléseimmel. Minden általam kifejlesztett mintázat a nyolcszögeken alapult. A szimmetriát egy Ammann-i mintázattal törtem meg és az önhasonlóság lehetővé tette a mintázatok különféle méretekben és a megfigyelő nézőpontjának figyelembevételével történő tervezését is. Ezek a munkák a kvázi-kristályok és a hagyományos mintázatok közötti kapcsolatra is felhívják a figyelmet.

11.20-11.40: Craig S. Kaplan (matematikus, University of Waterloo - Kanada): Iszlám csillag-mintázatok az abszolút geometriában

A geometrikus mintázatok tervezésének öröme abban rejlik, hogy voltaképpen más, mint variációk keresése egy témára. Kis szerencsével a kutatás olyan előzőleg nem sejtett dimenziókat hozhat napvilágra, amelyek segítségével a mintázat variálható - új, de mégis a korábbiakhoz kapcsolódó eredményeket hozva létre. A variációk egyik legizgalmasabb forrása az euklideszi és nem-euklideszi geometria váltogatása - ezt olyan mesterek gyakorolták mint például M. C. Escher. Előadásomban bemutatom, hogy az iszlám csillag-mintázatok miképpen alkothatók újra, hogy egyaránt megjeleníthetőek legyenek egy euklideszi felületen, a hiperbolikus síkon és egy gömb felületén. Ez úgy érhető el, hogy az iszlám csillag-mintázatokat mint geometrikus konstrukciókat az abszolút geometria alakzataként kezeljük, ahol az euklideszi és nem-euklideszi geometria formális infrastruktúrája egyaránt érvényes. Az abszolút geometria alkalmazásának legfőbb hozadéka, hogy a számos euklideszi mintázat a különféle geometriák szerinti, egymással rokon mintázatok családjaivá fejleszthető.

11.50-12.10: Reza Sarhangi (professzor, Towson University, Mathematics Department, a Bridges Organization elnöke - USA): Elemi konstrukciók a perzsa mozaikokban

„Olyan kevéssé képzett mesteremberek, akiknek nincsenek különösebb geometriai ismereteik, tervezhetnek olyan összetett mintázatokat, amelyek geometriai magyarázatra tartanak számot."

12.10-12.25: Erdély Dániel (Spidron Forces, pécsi Tudományegyetem): A ScienTile Projekt

Pécsett minden lehetőség adott arra, hogy egy világviszonylatban is meghatározó jelentőségű, exkluzív, tudományos-művészeti kerámiai design központ jöjjön létre. A ScienTile® projekt fejlesztői szerint, a különböző minták és színek bonyolult variációit és a belső szimmetria-viszonyok összes lehetséges változatát is kidolgozó csempézési geometria („tessellation") lehet az a terület, amelyen a művészet és a tudomány a kreatív ipari innovációval közös alapokra találhat. A ScienTile egy bentlakásos, felszerelt stúdióval, szimpóziumokkal és workshop-okkal gazdagított fejlesztési projekt alapjait rakná le 2008-ban, amely amellett, hogy a nemzetközi közönség és művészeti feldolgozóipar, design és építészeti műhelyek figyelmét is magára vonja, a helyi művészeti és természettudományos oktatás számára is különleges tartalmakkal szolgál. Az itt készített prototípusokat, termékeket a megfelelő mintaoltalmak megszerzése után folyamatosan közreadná és bemutatná a világ jelentős fórumain, kiállításain, mint a pécsi ScienTile program eredményeit. A fejlesztések és a műhelymunka eredményeit a létrejött csempemintázatok sokféleségében rejlő lehetőségeket kihasználó kirakók, mágneses és fajátékok, a művészeti-tudományos nevelésben felhasználható munkafüzetek, a tervezés és gyártás folyamatát, művészet és tudomány összefüggéseit élményszerűen illusztráló filmek, multimédiás anyagok, és különböző oktatási célú interaktív csomagok kiadása és terjesztése egészíti ki.

12.25-12.45 Paul Gailiunas (képzőművész, matematikus - Anglia): Szabályos sokszögekből eredeztetett csempézések - Három csempe

A 2007-es Bridges konferencián beszéltem olyan csempékről, amelyeket szabályos sokszögekből hozhatunk létre. Vannak közöttük bizonyos speciális esetek - ez különösen háromra jellemző -, amelyekből meglepően sok különböző csempézés megvalósítható. Ezeket mutatom be és a belőlük létrehozható néhány dekoratív mintát.

---

2008. JÚNIUS 15., VASÁRNAP
Délutáni szekció

---

A délutáni szekció teljes hanganyaga: .mp3
méret: 62 MB

13.30-13.50: Muhammed Fakih Kademoğlu (márványműves, zenész, Cengel Center of Arts -Törökország): Interspirituális szimmetria a mevlevi ney-síp és a japán fuke shakuhachi fuvola között

A mevlevi szufik török Ney sípja és a zen buddhizmus japán fuke shakuhachi fuvolája, fúvós hangszerekként összetett spirituális kontextusba ágyazódnak és számos jellemző tulajdonságukban hasonlítanak. A hazájukban e hangszerek iránt megnyilvánuló attitűd, ugyancsak érdekes hasonlóságokat mutat. Nem csak egyszerű hangszerekként, hanem meditációs eszközökként és a spirituális gyakorlás eszközeiként is számontartják őket. Prezentációm egyben egy "mixed media" performansz is, egy elektroakkusztikus környezetben megvalósuló bemutató. Maguk a hangszerek, a játékosaik, öltözetük és hétköznapi használati tárgyaik, kottázási rendszerük, a szimbólumok, az egyes szekták templomai, a kertek és a szerzetesek és foglalatosságaik szolgáltatják majd előadűsom képeit.

13.50-14.10 Eray Düzgünsoy (zenekutató, Cengel Sanat Art Center - Törökország): A közép-ázsiai és indo-pakisztáni szufi zenei tradíciók általános jellemzői

Prezentációmban a következő tradíciók általános jellemzőit foglalom össze: a Bukharan-i Shah Maqam rendszer, a perzsa Dastgah rendszer, és a hindusztáni ragák rendszere. Először képekkel illusztrálva mutatom be ezeket a zenei rendszereket, majd pedig magukból zenékből is ízelítőt adok. Az alábbi hangszereket fogom megszólaltatni: tar (közép-ázsiai síp), rabab (afgán síp), zarb (perzsa ütőshangszer), ney (közép-ázsiai fúvós hangszer), bendir (török dob).

14.10-14.30 Ferhan Kiziltepe (matematikus, képzőművész - Törökország): „PreIsoSculp"

A művészet és a tudomány világában mindenfajta létrehozatal alapja a transzformáció. Izometrikus matematikai transzformációk által stilizált XVI-XVII. Századi ottomán csempék és szobrok és fotók képezik kiállításom anyagát. Az egyszerű izometrikus transzformációkat a műalkotások létrehozatalának minden fázisában alkalmaztam - az egyszerű motívumoktól a kezdetleges fém-elemekig; a kezdetleges fémelemektől a megformázott, végleges szobrokig; s a szobroktól a szobrokról készült fotográfiákig.

14.30-14.40 A worskhop-vezetők rövid ismertetői a délutáni foglalkozásokról (Andorka Eszter, Gondos Gábor, Reza Sarhangi, Ferhan Kiziltepe, Lénárt István, Craig S. Kaplan)

14.40-15.00 Vita

14.00-17.00 Interakciók és határátlépések, III.

MA di MA „Művészet határok nélkül a határtalan városban"

A Nemzetközi Mobil MADI Múzeum Alapítvány szekciója a P-AGE 2008 keretében

(elnök: Dárdai Zsuzsa)

www.mobil-madi.hu

14.00-14.20: Jaildo Marinho de Costa (művész, művészetszervező - Franciaország): „A MADI Mozgalom Brazíliában. A Sobrali MADI Múzeum

Egy újabb MADI Múzeum megnyitóján vehettünk részt 2005. július 5-én Brazíliában, a Ceara Államhoz tartozó, Sobralban. Ceara Állam az Atlanti-óceán északkeleti részén fekszik, fővárosa Fortaleza, a turistaparadicsom. Fortalézától 235 kilométerre, nyugatra található a második legnagyobb város, Sobral. Jaildo Marinho Párizsban élő brazil Madi művész, a nemzetközi mozgalom nevében néhány évvel ezelőtt kapcsolatba lépett a sobrali városvezetéssel, akik nagy megtiszteltetésnek tartották a megkeresést, és örömmel fogadták a városnak adományozott nemzetközi MADI gyűjteményt. Felépítették a Múzeumot, vállalták a működési költségeit, és a szoborpark folyamatos gyarapítását. A Múzeum építésze: Campelo Costa, igazgató: José Guedes.

A MADI Múzeum a város szívében az Acaraú folyó mellett kapott helyet, egy hajó formájú kecses betonépületben, amelynek homlokzatát üveg borítja. A múzeumot körülvevő zöld terület MADI szabadtéri szoborpark lesz. Eddig három nagyméretű szobor Bolivar, Jaildo Marinho és Emanuel Araujo alkotása készült el... A MADI Múzeum mellett, a város másik kuriózuma az 1999 nyarán létrehozott Napfogyatkozás Múzeum, amely pontosan azon a helyen épült, ahol az 1919-ben bekövetkezett teljes napfogyatkozást Einstein tudós-csoportja vizsgálta. Az itt felállított expedíciós központok megfigyelésének eredményei, és a kísérletileg is igazolt tények alapján fogalmazta meg Albert Einstein a relativitás-elméletet.

14.20-14.40: Dárdai Zsuzsa (művészetkritikus, Nemzetközi Mobil MADI Múzeum Alapítvány, alapító-kurátor): A Mobil MADI Múzeum Közép- és Kelet-Európában

A Nemzetközi Mobil MADI Múzeum Alapítványt Dárdai Zsuzsa és Saxon-Szász János hívta életre 1995-ben. Legfontosabb célja, hogy állandó kiállítási teret építsen Magyarországon a Mobil MADI Múzeum számára, amely a világ legnagyobb MADI-gyűjteményével rendelkezik. A jelenleg mintegy 500 műalkotást tartalmazó Mobil MADI Múzeum argentin, brazil, francia, olasz, szlovák, lengyel, amerikai, holland, német és magyar kortárs művészek alkotásaiból tevődik össze. Az alapítása óta eltelt tizenöt évben mintegy száz kiállítást szervezett Közép-, és Kelet Európa különböző országaiban... Legutolsó nagyszabású rendezvénye a 2006. májusában Moszkvában megrendezett supreMADIsm Fesztivál volt. A geometria nyelvezetében nincs helye a mellé- és a rábeszélésnek. A geometrikus művészet egzakt, az absztrakt gondolkodás hívta életre. A geometrikus absztrakcióból kisarjadó MADI szem előtt tartja az alaptörvényeket és akárcsak a természet, teljességre törekszik. Mozgalmas, mozgó sík- és térkonstrukcióival kibillenti megszokott nézőpontjából fizikai létünket; geometrikus nyelvezetével Absztrakt világot épít, az ész, a tiszta érzet szubsztanciájának világát; míg szellemi axonjainkat a végtelen Dimenziók, mikro- és makróvilágok letapogatására készteti; ugyanakkor Invenciózus, játékos szín- és formakapcsolódásaival hat az érzelmeinkre, jókedvre derít. A MADI a geometrián belül az öröm művészete.

14.40-15.00: Rechnitzer János (a győri Széchenyi István Egyetem rektorhelyettese, az MTA-NYUTI tanácsadója): Egy MADI-gyűjtő töprengései

Az előadás célja, hogy áttekintést adjon a hazai kortárs magán - nem vállalati, intézményi - műgyűjtés helyzetéről. A gyűjtői környezet és kínálat radikálisan átalakult a kilencvenes évek végére. A rendszerváltozás felszínre hozta a nagy és új klasszikusokat, azok elárasztották a piacot, felpörgették az árakat, megjelentek az új gyűjtői csoportok. A piac megroppant az ezredfordulóra, ami azt jelentette, hogy kimerültek a kínálati források, s irreális összegekért kerültek értékesítésre neves művészek alkotásai, de a harmad, negyedrangú művészek jobb produktumaiért is éles verseny alakult ki. Hegyeshalom és Csap közötti kis piacon értékelődtek fel művek és művészek, a nemzetközi piaci megítélésük viszont elmaradt, vagy néhány alkotót kivéve nem tekinthető számottevőnek. A kortársak iránti kereslet megjelenése és kiszélesedése törvényszerűvé vált ezen évtized első harmadában. A nagy galériák fokozatosan fordulnak a klasszikus, márkát képviselő kortársak felé, azokat új marketing eszközökkel kínálják az egyre gyarapodó magán és vállalati gyűjtőknek. Az előadás arra keresi a választ, hogy ebben az egyre látványosabban felizzított és mesterségesen felfokozott piacon milyen szerepe lehet a MADI műveknek, művészeknek, azok mikor „indulhatnak" be, nyerhetik el a méltó helyüket a hazai magángyűjteményekben.

15.00-15.20: Fajó János (képzőművész): A MADI szabad geometrikus művészeti irányzat hatása a szerencsi konstruktivista iskolára

A MADI szemléleti alapjait én első kézből, mesteremtől, Kassák Lajostól kaptam. 1965-66-ból valók az első szabad formájú festményeim, szobraim, amelyeket 1968-ban, a Fényes Adolf Teremben megrendezett kiállításomon dokumentáltan be is mutattam. Tehát nem más kontinensről jött a műveimbe a MADI szellemisége, hanem közvetlenül Kassáktól. Úgy, ahogy Moholy-Nagy László és Péri László is tőle indult. Érdekes, hogy a MADI, alapvetéseiben Európából indult, Buenos Airesben vált MADI-vá és aztán jött vissza Európába, ahol a kilencvenes években növendékeim - Szász és Dárdai - által mi is csatlakozhattunk hozzá, mint mozgalomhoz. A szerencsi iskola elsősorban a tiszta forma művészetének nyelvtanát, nyelvi ismereteit tanítja, ahonnan 1976-tól folyamatosan kerülnek ki művészek, akik ezt a szemléletet képviselik és kerülnek be a nemzetközi MADI mozgalomba.

15.20-15.40: Vjacseszlav Kolejcsuk (tudós, kinetikus művész, a moszkvai Totális Színház vezetője - Oroszország): Az orosz konstruktivizmustól a MADI-ig

15.40-16.00: Vita

20.30-22.00 Hortobágyi László: A pigmentgazdag zenei levitációs struktúrák hanyatlása Zenefilozófiai ismeretterjesztő előadás - www.guo.hu/

Az előadás hanganyaga: .mp3
méret: 83 MB

„Lenyűgöző korunk globálissá váló, pazarló, környezetpusztító társadalmi rendszerének egyedülálló képessége, hogy lezülleszti a tradicionális kultúrákat és az emberi lelkeket. A megvalósult polgári fejlődésnek van egy másik oldala: a transznacionális vállalkozások »kultúrája« révén, nap mint nap újjászülető tömegideológia, amelynek gyakorlata megtanít arra, hogy az embert és annak különböző kultúráit a profitszerzés és a személyes meggazdagodás forrásának tekintsék, s ahol az anyagi érdekek képesek elnyelni minden más emberi érzést, s így a társadalom úgy néz ki mint »alienek« harácsoló szenvedélyeinek zsibvására. Nincs ez másként a klasszikus indiai zenét illetően sem. A jelenkori társadalmi lét és tudat képes a lehetetlenre, és transzformálja az indiai zene eredeti jelentését: az, ami egykor a legősibb emberi életérzés metafizikai zenei exodusa és az ősi emberi lét-fájdalom kifinomult párlata volt, mára a tantrikus végbéltisztítás, beauty-world és wellness-ambient szolgáltatóipar zenéje lett. [...] Nem az eredeti, évszázados tradicionális hagyomány műformái válnak uralkodóvá, hanem fordítva, a fehér ember 4/4-re vékonyodott idiotikus zenei loopjai. E groove-okba nyomorított műformák és alapstruktúrák valójában az Európán kívüli poliritmikai gondolkodást kolonializálják, átértelmezett és lebutított reinkarnációikban. [ ...] Hamarosan a globális és homogén zenei nyelv egyeduralmának létrejötte várható ezen a Földön, s ez egyébként valamivel hamarabb következik be, mint az egységes emberi genom kialakulása.s″

/Hortobágyi László/

A P-AGE 2008 és a MADI kollaborációja: In memoriam Victor Vasarely

21.00-22.00 Vjacseszlav Kolejcsuk Totális Színháza (Oroszország, Moszkva):

A négyzet utazása - In memoriam Victor Vasarely

multimediális színházi előadás

A Victor Vasarely emlékére készült előadás fényből, hangokból, elektronikus zajokból, konstruktív dekorációkból, video-vetítésekből és két színész-táncos közreműködésével létrejövő élőképekből áll. A produkcióban Kazimir Malevics, Vjacseszlav Kolejcsuk és Victor Vasarely képei, műtárgyai, motívumai is megjelennek.

http://theremin.ru/people/koleichuk/tot_eng.html

Szerzők, fellépők, közreműködők:

Vjacsevszlav Kolejcsuk - koncepció, műtárgyak
Annak Kolejcsuk - rendező, színpadkép, díszlet, jelmez
Vadim Tallerov - konstrukció, installáció
Vlagyimir Nikolajev - elektronikus zene
Dmitríj Kolejcsuk - computer-animáció
Konsztantin Misin, Ira - koreográfia, tánc
Nikolaj Ljgovszkij - ütőshangszerek
Dmitrij Cseglakov - elektronikus gitár
Tatjana Miheva - ének
Szergej Sevcsenko - fény és hangzás
Mark Sztavcev - fény

---

2008. JÚNIUS 16., HÉTFŐ

---

14.00-15.30 P-AGE 2008 - Interakciók és Határátlépések a Művészetben és a Tudományban, IV. - Nyolcvan éve született Erdély Miklós

A könyvbemutató teljes hanganyaga: .mp3

Kreativitási gyakorlatok, FAFEJ, INDIGO. Erdély Miklós művészetpedagógiai tevékenysége 1975-1986

Könyvbemutató és kerekasztalbeszélgetés

Havasréti József (Pécsi Tudományegyetem) beszélget az Erdély Miklós művészetpedagógiai munkásságát bemutató kötet összeállítóival: Szőke Annamáriával (Eötvös Loránd Tudományegyetem) és Hornyik Sándorral (Magyar Tudományos Akadémia - Művészettörténeti Kutatóintézet). Közreműködik: Takáts József (Pécsi Tudományegyetem).

Az 532 oldalas, illusztrációkkal bőségesen ellátott kiadvány a Kreativitási Gyakorlatok (Krecsó), a Fantáziafejlesztő gyakorlatok (Fafej) és az Interdiszciplináris gondolkodás (Indigo) néven működő csoportok tevékenységét és az ezekhez kapcsolódó, 1975 és 1986 közötti eseményeket mutatja be tanulmányok és dokumentumok segítségével. Kiadók: MTA Művészettörténeti Kutatóintézet - Gondolat Kiadó - 2B Alapítvány - Erdély Miklós Alapítvány.

16.30 „MADI a tájban, táj a MADI-ban" - SAXON polidimenzionális mezői

A P-AGE 2008 - MADI Geometrikus Virágoskert ünnepélyes átadása

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar főépülete előtti park (Pécs, Ifjúság útja 6.), valamint az egyetem Botanikus Kertje:

„A Polidimenzionális Mezők létrejötte a gyerekkorba visszanyúló természeti megfigyeléseken, az iskolai matematika tanulmányokon, a konstruktivizmus formanyelvének elsajátításán és a MADI szabad formáján alapszik. Képzőművészeti kutatásaim Kazimir Malevics szuprematizmusáig, a kozmikusan lebegő formákig nyúlnak vissza. Ugyanis, ha különböző nagyságú vagy arányú, de hasonló formájú geometrikus elemeket helyezünk elszórtan egy papírlapra, akkor a nagy, a kicsi és a még kisebb közötti összefüggéseket perspektivikusan látja a szemünk. Viszont, ha egymáshoz illesztjük és összekapcsoljuk ugyanezeket a formákat, akkor a perspektívahatás megszűnik, és a különböző arányú formák együtteséből kirajzolódó képstruktúrát, vagyis Polidimenzionális Mezőt kapunk. Ezekből a Polidimenzionális Mezőkből nyílnak valóságos virágoskertek a P-AGE 2008 talaján." SAXON

A Geometrikus Virágoskert terve a művész, Saxon-Szász János által a franciaországi Maubeuge-ben megkezdett projektum folytatása. A pécsi virágok elültetésére május közepén került sor. A virágokat elültették: az ANK 1. Számú Általános Iskola diákjai - Balla Mirtill, Beke Ágnes, Csankó Zoltán, Fekete Zsombor, Hajdú Veronika, Hegyi Kata, Jancsik Eszter, Korsós Tímea, Kulcsár Bettina, Mang Olivér, Mátis Enikő, Nagy Richárd, Painer Márk, Stignani Gréta, Szabó Kristóf, Tomola Henrietta, Varga Zsolt, Vitvindics Laura -, és tanáruk Szabó Ildikó. Továbbá a Pécsi Kulturális Központ dolgozói - Gerdei Katalin Judit, Kollár Gabriella, Lovas Róbert, Nemes Krisztina, Somlyay Jolán, Sarosácz Mihály, Spolár Attila. Az ültetés szakmai segítője: Bálint Sándor kertész (Balatonszemes). Gondozzák: a Pécsi Tettrekész Nők Klubja és a Pécsi Tudományegyetem Botanikus Kertjének dolgozói.

www.saxon-szasz.hu

18.30 „Szerkezet és Környezet" - Szabad beszélgetés művészetről és tudományról a P-AGE 2008 jelenlévő vendégeivel

A beszélgetést vezeti: Fenyvesi Kristóf (Pécsi Tudományegyetem - University of Jyväskylä, P-AGE 2008)

A beszélgetés teljes hanganyaga: .mp3