opera 3 felvonásban

Írta: Gaetano Donizetti
Szövegét írta: Felice Romani
Fordította: Kerényi Miklós Gábor

Az előadás időtartama: 3 óra

Jegyárak:
Nagyszínház 1. rendű    2500- Ft.
Nagyszínház 2. rendű    2100- Ft.
Nagyszínház 3. rendű    1250- Ft.


Szereplők:
VIII. Henrik        Szécsi Máté / Cser Krisztián
Boleyn Anna        Váradi Marianna / Vermes Tímea
Jane Seymour        Tóth Judit / Várhelyi Éva
Lord Rochfort        Király Miklós / Rubind Péter
Lord Richard Percy    László Boldizsár / Csajághy Szabolcs
Smeton            Birta Gábor / Pirgel Dávid
Sir Hervey        Győrfi István / Horváth István


díszlet - jelmeztervező Gyarmathy Ágnes
korrepetítor Horváth Judit
karigazgató Witterle Gábor
a rendező munkatársa Cserép Judit
ügyelő Krajcsovics Csaba
súgó Csethe Katalin
vezényel Kesselyák Gergely / Cser Miklós
rendező Somogyi Szilárd


VIII. Henrik angol király megunta második feleségét, Boleyn Annát. Helyette udvarhölgyét, Jane Seymourt akarja maga mellé a trónra emelni. Anna hű felesége a királynak, de nem tudja feledni régi nagy szerelmét, Lord Percyt, akit az uralkodó száműzött. VIII. Henrik megkegyelmez a lordnak és visszatérhet az udvarba. Percy kihallgatást kér a királynőtől, mert azt hiszi, az ő közbenjárásának köszönheti a kegyelmet. A király váratlanul hazatér a vadászatról és Percyt ott találja a királynővel. Hiába hangoztatják ártatlanságukat, Henrik mindkettőjüket börtönbe vetteti. Jane Seymour bevallja bebörtönzött úrnőjének, hogy az uralkodó őt akarja feleségül venni. Boleyn Anna olyan helyzetbe kerül, hogy már nem tud semmit tenni a király akarata ellen. A bíróság a királynőt Lord Percyvel együtt halálra ítéli. Henrik az utolsó pillanatban megkegyelmez a férfinak, de az nem fogadja el, és önként követi Annát a vérpadra. Közben a király már új feleségét vezeti oltár elé.
VIII. Henrik angol király megunta második feleségét, Boleyn Annát. Helyette udvarhölgyét, Jane Seymourt akarja maga mellé a trónra emelni. Anna hű felesége a királynak, de nem tudja feledni régi nagy szerelmét, Lord Percyt, akit az uralkodó száműzött. VIII. Henrik megkegyelmez a lordnak és visszatérhet az udvarba. Percy kihallgatást kér a királynőtől, mert azt hiszi, az ő közbenjárásának köszönheti a kegyelmet. A király váratlanul hazatér a vadászatról és Percyt ott találja a királynővel. Hiába hangoztatják ártatlanságukat, Henrik mindkettőjüket börtönbe vetteti. Jane Seymour bevallja bebörtönzött úrnőjének, hogy az uralkodó őt akarja feleségül venni. Boleyn Anna olyan helyzetbe kerül, hogy már nem tud semmit tenni a király akarata ellen. A bíróság a királynőt Lord Percyvel együtt halálra ítéli. Henrik az utolsó pillanatban megkegyelmez a férfinak, de az nem fogadja el, és önként követi Annát a vérpadra. Közben a király már új feleségét vezeti oltár elé.
A reneszánsz Anglia fénykorát a Tudor-dinasztia három neves uralkodója, VIII. Henrik, Tudor Mária és Angliai Erzsébet nevéhez kötjük. Életüket számos irodalmi alkotásban, és operában feldolgozták. Az itáliai operaházakban a bel canto periódusában több, Európa sordöntő kérdéseivel foglalkozó mű került színpadra. A Tudor-dinasztia története élénken foglalkoztatta a bergamói mestert, Donizettit, annyira, hogy három operája, a Boleyn Anna, a Stuart Mária és a Roberto Devereux is ebben a történelmi korban játszódik.

Felice Romani, a kor vezető librettistája több irodalmi mű alapján írta meg a dalmű szövegkönyvét, amelynek középpontjában a tragikus sorsú királyné élete és kivégzése áll. Felhasználta Marie-Joseph Chénier VIII. Henrik c. drámájának anyagát, de Alessandro Pepoli 1788-ban írt Boleyn Anna c. darabjának szövegét is.
A főszereplő, Boleyn Anna, a férje hűtlenségének és csapodárságának áldozatul eső nő, az udvarhölgyével, Jane Seymourral rivalizáló királyné pontos lélektani rajza a modern pszichológia mércéjével mérve is megállja a helyét. A börtönben raboskodó Anna és az őt felkereső, bűntudattól gyötört udvarhölgy II. felvonásbeli kettőse, az operairodalom egyik legpontosabban felépített duettje. Donizetti operája a bel canto legszebb alkotásai közé tartozik, amelyet nemcsak a virtuóz énekszólamok, hanem a tragikus konfliktusok és a mély emberi drámák emelnek a remekművek közé. Az operát 1830 december 26-án a milánói Teatro Carcanóban mutatták be, címszerepét Európa operaszínpadainak ünnepelt csillaga, a hatalmas hangterjedelemmel és szinte korlátlan virtuozitással rendelkező Giuditta Pasta énekelte.